SRKNY (long)
A srkny vezredeken t mindig az els helyen llt az istenknt tisztelt knai llatok sorban (belertve a mitikus szrnyeket is). Az els Han csszrtl kezdve a srkny mindig a csszrt szimbolizlta. A knai mitolgiban a srkny klsejt szigor szablyok rtk el, a hagyomny szerint e kanonikus brzols lnyege klnbz lnyek vonsaibl tevdtt ssze: szarvasnak a szarva, teve feje, dmon szeme, kgy nyaka, tekns bels rszei (egy msik vltozat szerint egy hatalmas kagyl gyomra), sas karmai, tigris lba, bika fle kellett, hogy legyen. Jellemz mg r, hogy nem fleivel, hanem szarvaival hall. Megklnbztettek gi, fldi s fld alatti srknyokat, melyeknek a legklnbfle szneik lehettek. Az gi srknyok adtk az est, a fld alatt lakk riztk a fld mhnek kincseit. A vizeknek (tengerek, tavak s folyk) kln srkny gazdik voltak, az n. Srknykirlyok (longwang). A kk srknyokat jszvnek, a fehreket ernyesnek, a srgkat pedig knyrletesnek tartottk. A knai srknyok kztt nagyon ritkn fordul el a gonoszt szimbolizl szrny, a knai mitolgiban ltalban mindig a j, a bke, a jlt s a virgzs szimblumainak szmtottak (szemben az eurpai elkpzelssel). Ezt sok vonatkozsban elsegthette az est hoz srknyisten kultusza. A srknykultusz f nnepnapja az 5. holdhnap 5. napjra esik, azaz a Srknycsnak-nnep. Ilyenkor srknyorr csnakokban eveznek a folykon, s ldoznak a vzi srknyistennek. A srkny a knai zodikus tdik llata. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
