| A grg mondkban Akhelosz folyamistennek s a mzsk egyiknek, Melpomennek a lnyai. Eredetileg szp nk voltak, s gynyr hangjukra oly bszkk, hogy a mzskat hvtk ki versenyre. Fennhjzsuknak - s persze veresgknek - kvetkeztben flig ni, flig madrtest, emberev szrnyekk vltak. (Ms hagyomnyok szerint Dmtr, ill. Aphrodit bntetsnek ksznhettk szrnyalakjukat.) Szmukat az egyes forrsok kettre (Homrosz), msok hromra, ngyre, ill. kilencre teszik, s nevket is eltrleg adjk meg. Egy tengerszoros partjn tanyztak, s bvs, ellenllhatatlan nekkkel minden tengerjrt a partra csaltak, hogy ott megljk ket, s kiszvjk vrket. Az argonautk gy menekltek meg tlk, hogy Orpheusz tlharsogta nekket. Odsszeusz Kirk tancsra emberei flt viasszal dugta be, magt pedig az rbochoz ktztette, hogy gy biztonsgban meghallgathassa hres nekeiket. E kudarc miatt a Szirnek a tengerbe ltk magukat, s ott sziklaszirtekk vltoztak. - A Szirnek valdi szerepe s jelentse az irodalmi s kpzmvszeti hagyomny sokarcsga miatt mig vitatott tma. Mivel sok sremlken s szarkofgon szerepelnek, eredetileg taln alvilgi szellemek lehettek, nemritkn "alvilgi mzsknak" neveztk ket. Ovidius szerint Perszephon trsni voltak, ami szintn alvilgi kapcsolataikra utal. A lenyfej madralak helyett olyan brzolsaik is maradtak fenn, amelyek a ksbbi sellket idzik. A homroszi interpretciban jelenthetik a tenger vszes varzst, amely az embert ellenllhatatlanul hajzsra csbtja, s ezzel gyakorta romlst okozza. Odsszeusz s a Szirnek tallkozst mindenesetre szmos kori vzakp, vset s domborm rktette meg. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
