Melodie első napja az iskolában keservesen telt. Még azon a rohadt órarenden sem tudott kiigazodni. szerencsére Kitty segített neki, így csak néhány percet késett a matek óráról.
De ez elég volt ahhoz, hogy jutalmul ő oldhassa meg az első példát.
-De jó, hogy sík hülye vagyok matekból-gondolta.
10-15 perc szenvedés árán és egy rakás segítséggel sikerült megoldania. A tanár leszidta, hogy többet kéne tanulnia és ha nem javít a matektudásán órák után benntartja korrepetáláson.
-Keress egy padot és ülj le-szólt a tábla előtt álldogáló lányra a tanár.
Mel durcásan bevágódott a sarokba lévő padba és egész órán morgolódott.
Az többi órája is rémesen telt.

Suli után Scott hazavitte a többiekkel együtt. Otthon a professzor mosolyogva fogadta őket.
-Milyen volt az első nap?-kérdezte Meltől.
-Szar-felelte tömören és találóan.
Mielőtt Xavier prof. reagálhatott volna Mel elviharzott.
Fölment a szobájába és levágta az iskolatáskáját. Bekapcsolta a magnóját és max. hangerőre tette. Lefeküdt az ágyára és a plafon bámulása közben teljesen elmerült a gondolataiban. Arra eszmélt fel, hogy valaki kopogtat az ajtón.
-Gyere!-kiabált az ajtó felé megpróbálva túlharsogni a magnót. -A professzor azt üzeni, hogy vedd fel az egyenruhád és menj az edzőterembe-lépett be Vadóc.
-Lécci várj meg, mert nem tudom hol van.
-Jó, az ajtó előtt várlak.
Csak most bontotta ki a dobozt amiben a ruha lapult. Egyszínő fekete volt két x-szel a vállán sárga övvel, és mellé sárga csizma és kesztyű. Nagy nehezen felvette, kikapcsolta a magnót és kiment a szobából.
Miközben mentek az edzőterem felé elkezdtek beszélgetni.
-Hány éves vagy?-kérdezte Vadóc-Már meg akartam kérdezni csak elfelejtettem.
-17. Te miért nem vagy az egyenruhádban?
-Az edzés kés?bb van. A professzor most csak meg akarja nézni mit tudsz.
-Hurrá!-mondta kissé gúnyosan.-Messze van még?
-Már itt is vagyunk.
-Kössz, hogy elkísértél!Szia!
-Szia!
A professzor odament Melodiehoz.
-Logan a kertben indította el az edzőprogramot, úgyhogy kimegyünk. Úgyis szép idő van.
Melnek egy jó hosszú pályán kellett végigmennie tele csapdákkal és dobócsillagokra emlékeztető pengékkel. Eleinte csak kerülgette őket, hogy spóroljon az energiájával mert a futás elég kimerítő volt és nem tudta ,hogy milyen hosszú út áll előtte. Rájött, hogy elugrálni előlük fárasztóbb főleg, hogy bármikor bele eshet egy csapdába így erejével félre söpörte a pengéket. Amikor épp három tartott felé és elterelte a figyelmét az útról egyszer csak azt vette észre, hogy eltűnik a lába alól a talaj és egy hálóban csüng a fán. Képességével az egyik pengét a háló felé terelte ami el is vágta azt. Így sikerült kiszabadulnia de az eséstől szerzett néhány kék-zöld foltot a hátsójára. Mindezzel nem törődött hanem fölkelt és futott tovább. A pálya vége felé majdnem beleesett egy verembe, de mielőtt teljesen beszakadt volna alatta a talaj egy szaltóval átugrotta a gödröt. A leérkezésnél elesett mert kicsi volt a lendülete és fáradt is volt. Szívesen ülve maradt volna de látta, hogy már csak néhány méter van hátra. Fölpattant és minden erejét összeszedve lefutotta a maradék távot. Zihálva megállt Logan és a professzor előtt várva a véleményeket
. -Hm, nem is rossz kölyök-mosolygott Logan.
-Még egy kicsit lehetne dicsérni mert a belem is ki futottam-mondta Mel miközben lehuppant a földre.-Ha az edzésen is részt kell vennem feldobom a talpam. Ja, és nem vagyok kölyök.
-Ma kihagyhatod az edzést-nevetett a professzor.
-Elmehetek?
-Igen.

Egyenesen a fürdőszobába ment és beült egy nagy kád forróvízbe. Pár perc múlva elnyomta az álom. Arra ébredt, hogy teljesen a víz alatt van. gyorsan megmosakodott és kimászott a kádból. Most jutott eszébe, hogy nem hozott váltóruhát. Úgy gondolta, hogy az összeizzadt egyenruháját mégse húzza vissza ezért magára csavarta a törölközőjét. Elindult a szobája felé, reménykedve, hogy nem találkozik senkivel. Peche volt. Mikor már majdnem elérte a szobáját összefutott Scottal aki épp az edzésre ment.
-Te nem jössz?-kérdezte Scott.
-Hova?
-Hát edzésre!
-Ja, nem. Mondjuk ez az öltözékemen is látszik-mondta zavart mosollyal az arcán.-Engem már megkínoztak. De ha nem haragszol szeretnék fölvenni egy normális ruhát.
-Ja, izé, bocs. Nekem is mennem kell.
A szobájába érve úgy döntött pizsamát húz, úgysincs már sok hátra a napból. Eszébe jutott, hogy még nem írt házit ezért leült az asztalhoz és nekilátott megírni. A felénél elege lett belőle és abbahagyta. Inkább bekapcsolta a magnót és vacsoráig csak feküdt az ágyán. Kaja után összecsapta a maradék háziját és lefeküdt aludni.
Így telt az első napja.