A lányok kétségbeesetten ültek a tűz körül hallgatva a lángoló fadarabok ropogását, de valakinek a korgó gyomra elnyomta e zajt. Minden szem Liára szegeződött, és Kate-re. Mindkét lány zavartan vigyorgott. Lia morgott magában valamit, de senki nem értette.
-Mit mondtál? - kérdezte Godric.
-Utálom, ha újhold van. Így nem tudok elmenni vadászni.
-Az a baj, hogy sötét van így mi se tudunk vadászni - mondta Dorian.
-Én azt hiszem segíthetek - mondta Rheia. Tenyerét fölfelé tartotta és koncentrált. Először egy tányér jelent meg a kezében, majd a tányéron néhány cipó és sült hús. - igazából nem tudom, hogy ezzel jól lehet-e lakni, mert még sohase próbálkoztam ilyesmivel, de egy próbát meg ér.
Mindenki furcsán méregette a tálon lévő étkeket. Senki nem mert elsőnek venni.
-Biztosan nem mérgező! Legrosszabb esetben nem lehet vele jól lakni, de bajotok nem lesz tőle! - oktatta ki őket Rheia.
-Akkor hajrá, tied az elsőbbség - vigyorgott gonoszan Mira.
-Hogy ti milyen dögök vagytok... - duzzogott Rheia. Elvett egy szelet húst és lassan beleharapott. Miután lenyelte a falatot vigyorogva megszólalt - Istennő vagyok.
Lia elvett egy cipót és egy húst a tálról majd jóízűen falatozni kezdett. Ezen felbuzdulva mindenki rávetette magát a kajára.
-Bezzeg most már kell - nyújtotta ki a nyelvét Rheia.
-Jól van na, csak biztosra mentünk - mondta Susan.
Miután befejezték a vacsorát Kyan hangosan bort követelt. Jó sokat. Dorian hiába mondogatta neki, hogy mára elég lesz a vedelésből, nem jutott semmire. Kis idő múlva Kyan felfogta, hogy nincs esélye borhoz jutni ezért morogva leült egy fa tövébe és elaludt.
-Na ezzel reggelig nem lesz több bajunk... - jegyezte meg Mira.
-Nem mindig ilyen. Csak most ilyen napja volt - kelt társa védelmére Godric.
-Na persze... - mondta Lia.
-Talán neked még nem volt rossz napod?
-Mindenkinek van néha. De én nem piába fojtom.
-Nos ezzel megfogtál. Ő csak idáig jutott - mosolygott a férfi.
-És te?
Godric titokzatosan mosolygott, de nem válaszolt. A lány kérdően nézett rá és igyekezett elbűvölően mosolyogni rá, de sehogy se tudott választ kicsikarni a férfiból. Lia sértődötten hátat fordított neki.
-Nem kívánok magamról beszélni. Úgy érzem, hogy akkor kiszolgáltatnám magamat.
-Persze másokról színesen beszélnél vagyis kiszolgáltatnád őket. És úgy nézek ki mint aki ártani tudna neked vagy akár bárki másnak?
-Nem szokásom kiszolgáltatni másokat se. Talán te szívesen beszélnél magadról, ne sértődj meg, egy idegennek?
-Megmentettetek minket, nem vagytok idegenek. Lehet, egy picit igen, de mér vernétek át?
-Ennyire bízol az emberekben?
-Bennetek igen. De most megyek aludni, szia - mondta morcosan a lány és néhány méterrel arrébb hátat fordítva Godricnak és a tűznek lefeküdt.

Ez idő alatt Susan és Melchior elvonultak a többiektől és rövid sétára indultak a közelben. Mindketten elgyönyörködtek a körülöttük repkedő apró, különböző színű, világító tündérkékben.
-Gyönyörűek - suttogta elbűvölten Susan, miközben a kezére szálló kis tündért nézte.
-Nem érhetnek a nyomodba - hajolt oda hozzá a szőke férfi.
Susan picit elpirult. Hálát adott az égnek, hogy sötét van, így a férfinak ez nem tűnhet fel.
-Köszönöm - motyogta Melchior felé fordulva.
-Ez az igazság nincs mit megköszönnöd - ezzel megcsókolta a lányt.
A csók után egyikőjük se szólt egy szót se. Nem tudtak mit mondani. Kavarogtak a gondolataik. Lassan visszasétáltak a táborhoz.

A többiek vígan csevegtek a tűz körül. Mikor meglátták az elveszettnek hitt bárányokat abbahagyták a beszélgetést. Mielőtt álomra hajtották volna fejüket fölvetették, hogy valakinek őrködni kéne.
-Majd én őrködök - jelentkezett Lia. - Úgyse tudok elaludni.
-Ha valami baj van sikíts - vigyorgott Mira.
-A füledbe sikítok majd.
Pár perc múlva mindenki elaludt. Lia unottan hallgatta a horkolásukat, szuszogásukat. Közben a csillagokat nézegette. A távolból elhaló farkasüvöltést hozott a szél. A lány összerezzent. Úgy döntött kicsit közelebb ül a tűzhöz. Térdére hajtotta a fejét és nézte ahogy táncolnak a tűz lángjai.
Néhány óra után kezdett elálmosodni. Odament Dorianhoz és fölébresztette.
-Nem akarsz most te őrködni?
-Éppenséggel nem ez minden álmom, de átveszem a helyed. Jó éjt.
-Köszi.
Lia lekuporodott egy fa tövébe és elaludt.