- Kurt, hova cipelsz minket? – nyafogott Rheia.
- Vissza kell menjünk a többiekért! El fogják kapni őket a katonák! – hisztizett Kate.
- Ugye nem Kittyt félted? – horkant fel Kurt.
Kate egy szúrós pillantással ajándékozta meg Kurtöt. Végül az intézettől nem messze álltak meg.
Eközben az intézetben…
- Nem értem, hogy bízhatott meg a professzor Medusaban. – csóválta a fejét Scott.
- Talán most nem ezzel kellene foglakoznod, hanem azzal, hogy hogyan jutunk ki! – förmedt rá Bobby.
- Nekem sincs ötletem jégkocka! – morgott tovább Scott.
- Talán sétáljak át a falon? – jajdult fel Bobby.
- Nem is olyan rossz ötlet! – csillant fel Jean szeme, majd Kittyre nézett.
- Mi? Na, ne, ne! Ezt nem kérhetitek tőlem! Nem hagylak itt titeket! – hisztizett Kitty.
- Ó, Kitty, félreérted. Nem azt szeretnénk, hogy hagyj itt minket. Nem… - vigyorgott Jean – Csak annyit, hogy tereld el a katonák figyelmét, amíg mi kiszökünk. Aztán te pedig a falakon keresztül elrohansz.
- Ezt meg pláne nem kérheted! Béna vagyok, és lehet, hogy elkapnak! – nyöszörgött Kitty.
- Ezen könnyen segíthetünk. – mondta csendesen Vadóc, és levette kesztyűjét majd a elszívta a lány képességét, és elrohant. Kitty ájultan Bobby karjaiba omlott.
- Nem én fogom cipelni!
- Ne légy hepcis! Légy férfi! – vigyorgott Scott.
Vadóc a nagy rohanásban egyenesen egy nagyobb katona-csomóba ütközött. Hirtelen találkozott velük, ezért megijedt.
- Hé, szépfiúk! Megmutassam a bélyeggyűjteményem? – szórakozott velük.
Erre az összes katona elkezdett rohanni felé. Vadóc ijedtébe nem tudta, hogy merre meneküljön. A közelében egy ajtó sem volt, amelyen megmenekülhetett volna. Így a falon át szándékozott távozni. Pechére Kitty képessége már elmúlt, így nem tudott meglépni. Érezte, hogy baj van, de semmi menekülési útvonalat nem látott. Ekkor elkezdett szikrázni a mennyezet. A lámpák hol kialudtak, hol meggyulladtak. Mintha az árammal szórakozott volna valaki. Vadóc ijedten nézett körbe. Az ablaknál hirtelen megjelent Ororo. Szeme hófehérek voltak. Csak úgy szikrázott a tekintete a dühtől. Még maga Vadóc is megrémült tőle. A katonák egymáson keresztül kezdtek el hátrálni. Ororo kicsapta az ablakot, hogy az kitört.
- Ugye nem szeretnétek bántani? – kérdezte mély hangon, és közben Vadóc fele bökött.
A katonák egyértelműen rázták a fejüket vízszintesen. Ciklon csak megdöntötte a fejét, és egy villámcsapással elintézte az egész bandát.
- Biztonsági intézkedés. – szemei visszaváltoztak, és Vadóc mellé sétált
– Többiek hol vannak?
- Arra. – bökött Vadóc abba az irányba, amelyikből jött.
Rohantak, ahogy csak bírtak. Végül megtalálták Scottékat, akik épp az ablakon keresztül próbáltak megszökni.
- Ti meg mit csináltok? – kérdezte gúnyosan Ororo.
- Szökünk, kedves, nem látod? – feleselt Bobby.
- Jó, ahogy gondoljátok. De ha valakit érdekel, akkor mi az ajtón megyünk ki. – mondta csípőretett kezekkel Ororo és elindult visszafele Vadóccal a nyomában.
- Sziasztok! És jó mászást! Majd odalenn találkozunk! – integetett vissza Vadóc, és már el is tűnt.
Scott egy kicsit gondolkozott majd gyorsan visszatuszkolta magát az intézetbe. Ezzel majdnem kilökve Bobbyt.
- Hé! Én még itt vagyok, és szeretnék élni! – fújtatott Bobby.
- Ne szórakozzatok! Inkább keressük meg a professzort! – adta ki az utasítást Jean – Scott, te pedig hozd Kitty! Scott morogva, de engedelmeskedett Jeannek, és már indultak is.