Scott teljesen maga alatt volt, a kocsija elvesztése miatt. Ült az ágyán és motyogott magában. Jean alig bírta magához téríteni.
- Ne gyötörd magad miatta. Majd veszünk egy másikat.
- Egy ilyen szépséget nem lehet csak úgy venni! – üvöltött rá Scott.
- Mondd, mit ért neked? – most már Jean is dühös lett.
- Képzeld sokat!
Jean morogott egyet aztán idegesen elindult az ajtó felé.
- Jaj, várj már! Nem akartalak megbántani!
- Akartál vagy nem, sikerült. – válaszolt Jean idegesen.
- Akkor hogy engesztelhetlek ki?
Mielőtt még Jean bármit is válaszolhatott volna egy egetrengető sikítás verte fel az egész intézetet.
- Te jó ég! Ez lentről jön! – sikkantott fel Jean ijedtében.
- Biztos valamelyik lány felfedezett egy újabb egeret. Amióta újraépítették az intézetet tele van csúszómászókkal.
- Ne hülyéskedj! – csitította el Jean – Komoly gond lehet odalent! Azonnal lemegyünk!
- Mi az, hogy megyünk?
Jean megragadta Scott kezét és lecibálta a nappaliba. Scott közben végig szitkozódott.
-… nem én sikítottam… nem az én dolgom…
Mikor leértek elakadt a lélegzetük is. Mystique állt a szoba közepén, fenyegetően Katet magához szorítva. Adamantium karmokat szorított a lány nyakához. Valószínűleg Logant másolva.
- Egy lépést se közelebb! – üvöltötte nekik Mystique.
- Nyugi, nem megyünk!
Jean félve Scotthoz bújt. A férfi már készült közelebb menni, de Jean visszafogta.
- *Meg ne moccanj! Még a végén baja esik Katenek!* - mondta telepatikusan Scottnak.
Rheia a szoba másik sarkában ácsorgott Dragonnal a kezében.
- Mit akarsz tőlünk? – kérdezte Kate fuldokolva.
- Jaj, édesem. Látszik, hogy még csak újonc vagy. Nem ismersz eléggé. Akkor biztos tudnád. Bár az első találkozásunkból tanulhattál volna.
- Miért pont Kate kell neked? – kérdezte Ororo.
Logan, Árnyék most értek le az emeletről.
- Csodálkozom, hogy nem tudod. Jaj, bocs, nem te vagy az agytúrkász, hanem a vöröske. – sátánian felnevetett.
- Ezt még nagyon megbánod! – mordult rá Scott.
- Azt hiszem mi nem is zavarunk tovább, igaz? – Mystique lassan hátrálni kezdett Katetel.
Mikor már az ablakhoz ért, ujjai átváltoztak és egy anyagot bocsátott ki, amiért Kate elájult.
- Még visszajövök – itt sunyin Rheiára nézett – már ha még lesz kiért – aztán Dragonra.
Rheia hátán végigfutott a hideg. Tudta, hogy most megúszta, de legközelebb őt fogja elrabolni. Mystique pillanatok alatt eltűnt az ájult Katetel. Mindenki elkezdett rohanni utána, még Rheia is. Hirtelen düh tört elő belőle. Úgy érezte, azonnal meg tudná ölni Mystiquet.
- Jean, te maradj! – Scott leültette a lányt.
- Jaj, ne csináld ezt. Tudok magamra vigyázni!
- Nem érdekel a magyarázatod, itt maradsz.
Azzal kirohant az intézetből a többiek után. Csak Jean és Dragon maradtak. Jean idegesen nézte a kutyát. Bár nem tűnt veszélyesnek. Kifejezetten látszott a viselkedésén, hogy Rheiáék foglalkoztak velük. A kutya farkát csóválva felugrott az ágyra és Jean ölében letelepedett.
- Nem is vagy te olyan veszélyes. Annyi a bűnöd, hogy aranyos vagy. – mondta Jean és megcirógatta a kutya buksiát.
Árnyék hirtelen beteleportált a nappaliba.
- Te vagy az, Árnyék? Mi történt? Elfogtátok?
- Még nem. – hangzott a válasz, csakhogy ez bizony nem Árnyék hangja volt.
Jean a hang hallatán idegesen hátrafordult.
- MYSTIQUE!
Sikkantott egyet, közben pedig úgy felpattant a helyéről, hogy Dragon lesett az öléből. De mielőtt bármit is tudott volna tenni Mystique ellen, a nő ismét Árnyék alakjában volt és Jeant megragadva elteleportált. Dragon idegesen ugatta a távozókat.