Rheia kétségbe esetten próbált kiutat keresni a lángoló épületből. Bármerre ment hatalmas tűzoszlop védte a kiutat. Dragon össze-vissza rohangált a szobából. Próbálta vezetni a kétségbe esett lányt, de az nem figyelt rá. Fogta magát, odarohant a lányhoz és elkezdte rángatni a nadrágját. A lány fölkapta a kiskutyát, de az kiugrott a kezéből egyenesen a lángokba.
- Úr isten! Buta kutya, gyere vi...
Nagy meglepetésére a kuytának semmi baja nem lett. Sértetlenül állt a hatalmas lángokban.
- Na jó. Akkor most megnézzük, mennyit lehet tanulni a filmekből.
Nekifutott és keresztül ugrott az ajtó előtti tűzön. A nadrágja szára meggyulladt, de gyorsan eloltotta. Ahogy felnézett a földről teljesen ledöbbent. Már nem csak a nappali állt lángokban. A füst már elviselhetetlen volt. Rheia próbálta a pólóját az arca előtt tartani, de ez most kevés volt. Már forgott vele a világ. Ekkor ismerős hangok zaja ütötte meg a fülét.
- Rheia! - kiabált Jean.- Rheia, hol vagy?
- Itt… Itt vagyok! - köhögte a lány.
- Bobby! - Jean nem mondott többet, de a srác tudta mire gondol.
Bobby próbálta eloltani a lángokat amennyire csak tudta, de a lángok túl nagyok voltak. Ekkor teleportált oda Kurt.
- Á, de jó, hogy jössz! - mondta Jean. - Hozd ki onnan.
Kurt odateleportált a lányhoz majd kivitte az épületből. Amint biztonságban tudta visszament Jeanért és Bobbyért.
- Jól vagy? - kérdezte a professzor Rheiától.
- Nem - még mindig émelygett a sok füsttől.
- Dragon hol van? - kérdezte Kate.
- Nem tudom, de a tűz nem árt neki.
A következő pillanatban egy pici fekete folt közeledett feléjük. De nem állt meg, hanem tovább szaladt. Egyenesen a város felé.
- Hát ez baj. - jelentette ki Kate.
- És miből jöttél rá? - kérdezte undokul Vadóc.
- A vitát tartogassátok későbbre. Most Dragont kell megállítani.