Logan a szokásos edzést tartotta. Már a vége felé közeledett, de Rheia már nem bírta. Fogta magát és leült a földre. Kurt odateleportál mellé, majd arrébb teleportálta. Közvetlen távozásuk után néhány penge csapódott oda ahol Rheia ült.
-Gyerünk kislány már nincs sok hátra. - bíztatta a kék mutáns.
-Könnyen beszélsz. Én még kezdő vagyok.
-Vigyázz! - kiáltott Scott!
Kurt elteleportált, de a lányt már nem volt ideje magával vinni. Rheia félre ugrott a felé repülő pengék elől, de egy így is súrolt a karját.
-Ki akarnak nyírni minket? - fakadt ki. -Elegem van! Utálom az edzéseket.
-Kérlek, rá érsz utána is panaszkodni, inkább figyelj.
Rheia kitartotta a kezét. Először sok kicsi fénygömb jelent meg, majd pingponglabda méretűvé álltak össze. A következő pillanatban már egy kard volt a kezében. Igyekezett vele távoltartani a gyilkos szándékkal megáldott tárgyakat, de elég nehezen ment neki. Már a társaság fele igyekezett magába fojtani a röhögést.
-Ennyi - mondta Logan. -Te, a helyedben megtanulnám használni
azt a kardot.

-Mi a véleményed róla? - kérdezte a professzor.
-Puhány, de majd gatyába rázom.
-Csak finoman Logan. Látod, hogy igyekszik.
-Rendben, bár szívem szerint jobban megdolgoztatnám.

-Rémes, hogy lehetek ilyen béna?
-Nem is vagy az. - próbálta vigasztalni Kurt az elkeseredett lányt.
-Ja, csak véletlenségből röhögött rajtam mindenki...
-Ööö - Kurt erre nem tudott mit mondani - Hogy van a karod?
-Még meg van. Szerencsére a fejem is. Amúgy csak épp, hogy hozzám ért.
-Nem tudod meggyógyítani?
-Nem, magamat nem tudom.

A professzor összehívott mindenkit a nappaliba.
-Van egy jó és egy rossz hírem. Kezdem a jóval. Cerebro felfedezett egy új mutánst. A neve Kate Binoche.
-És mi a rossz hír?
-Mystique épp felé tart.