- Akkor sem maradhat odabent! – �v�lt�tte teljesen kikelve mag�b�l Logan.
- Apokalipszis b�rhol, b�rmikor el�bukkanhat! Senki sincs biztons�gban! – t�rult hozz� Scott.
- Nyugodjatok le! – a professzor alig b�rta megnyugtatni �ket – Mint m�r mondtam, ha akar majd kij�n. Nem k�nyszer�thetitek!
Idegesen elviharzott, k�zben v�gig azon t�rte a fej�t, hogy gy�zhetn�k le Apokalipszist.
- Ez nem lehet igaz! Azt hiszi, hogy ennyivel el van int�zve! – Logan nem b�rt lenyugodni – Az meg ott bent, mit k�pzel mag�r�l? Csak �gy j�tszadozhat vel�nk? Engem nem �rdekelnek az enegrigamicsod�i, �n kiszedem onnan!
M�r k�sz�lt volna tiszta erej�b�l az ajt�nak rohanni, de Jean visszafogta.
- Higgadj le! Hogyha er�sszakkal akarsz megoldani valamit, nem fog siker�lni! M�g ink�bb nem akar majd kij�nni! Majd �n kihozom onnan. Csak k�rlek, menjetek el.
- Jean, igaza van a professzornak, majd kij�n mag�t�l. Te is hagyd b�k�n. Meg Logan is. – mondta Scott �s elcib�lta Logant mag�val.
Jean m�g sz�longatta egy ideig Rhei�t, de a l�ny nem v�laszolt neki. Csak makacsul gubbasztott a szob�j�ban. Esze �g�ban sem volt kij�nni onnan. Jean f�l �ra sz�vegel�s ut�n feladta, �s idegesen lerohant a kertbe. D�lt-f�lt. Nagyon ideges lett Rhei�t�l. Mik�zben s�t�lgatott, sik�t�st hallott egy boz�t m�g�l. Gyorsan odasietett, de nem fedte fel holl�t�t. Kikukucsk�lt az �gak k�z�tt. Majdnem sikkantott egyet, amikor megl�tta, hogy kik vannak a t�loldalon: Vad�c �s Apokalipszis. Apokalipszis mindenf�le tr�kkel megpr�b�lta foglyul ejteni a l�nyt, de nem siker�lt neki.
- Na, mi az? Csak nem b�n�zunk? – g�nyol�dott Vad�c.
A f�rfi egyre idegesebb lett. M�rg�ben egy nagyobb energiag�mb�t k�ld�tt a l�nyra, ami k�vetkezt�ben Vad�c egy kis id�re megb�nult �s elvesztette az eszm�let�t. Apokalipszis elindult a l�ny fel�, hogy felvegye, �s elrabolja, de Jean ekkor kiugrott �s Vad�c v�delm�re kelt. Telekinetikusan Vad�cot f�lre rep�tette �s egyb�l Apokalipszissel ker�lt szembe. A f�rfi egy �jabb energiag�mbbel �t is „hat�stalan�tani” akarta, de Jean erej�vel visszaverte a t�mad�st. Apokalipszis l�tta, hogy k�t mut�nssal nem tud megk�zdeni, �gy gyorsan elh�zta a cs�kot. Jean azonnal odarohant Vad�choz.
- Vad�c! J�l vagy? Nem esett bajod?
A l�ny m�r kezdett mag�hoz t�rni. Szem�ld�k�t �sszer�ncolva n�zett fel Jeanre.
- Mi? �! – kapott a tark�j�hoz – Ez f�jt, Jean. Finomabban nem tudt�l volna a f�ldh�z v�gni?
- L�tom, m�r jobban vagy. – mosolygott r� Jean – Gyere, menj�nk be az int�zetbe, ott biztons�gban vagyunk. Rem�lem…
Mikor be�rtek az �p�letbe, Kitty t�tott sz�jjal b�multa a ny�zott Vad�cot.
- Mit b�mulsz �gy? „T�rpe”! – mordult r� Vad�c.
- Ne figyelj r� Kitty. – mondta Jean – Ink�bb a professzort keresd fel, k�rlek. �zenem neki, hogy Apokalipszis megl�togatott minket.
Kitty kerek szemekkel bambulta a s�ntik�l� p�rost. Azt sem tudta, hogy most fusson a professzorhoz �s �tk�zben feldolgozza azt, amit az el�bb mondott neki Jean, vagy m�g �lldog�ljon egy f�l �r�t �s csak ut�na menjen a professzorhoz. V�g�l is az el�bbin�l d�nt�tt �s rohant a professzorhoz �gy, ahogy csak a l�ba b�rta. A falon �t berontott a f�rfihoz, aki val�sz�n�leg valamiben nagyon elm�ly�lhetett, mert mikor megpillantotta a l�nyt, majdnem dobott egy h�tast a tol�sz�k�vel egy�tt.
- Kitty! Nem tan�tottak meg kopogni? – h�borodott fel a l�ny viselked�s�n. Nem sok�ig szapulta, mert gyan�snak tartotta Kitty k�nnyes szemeit – Mi t�rt�nt?
- Apokalipszis itt j�rt! – suttogta Kitty. Alig j�tt ki hang a tork�n.
A professzor pillanatok alatt Vad�c mellett termett, akit id�k�zben Jean felvitt a szob�j�ba.
- Minden rendben? – fordult Jeanhez a professzor.
- Igen, azt hiszem. – mondta bizonytalanul Jean.
- Mi t�rt�nt? – folytatta a k�rdez�sk�d�st a professzor.
Jean �s Vad�c sz�p lassan elmes�lte a saj�t verzi�j�t, ami �rdekes m�don egyezett, majd a professzor idegesen �sszeh�vta az X-eket. Elmes�lte nekik Vad�c t�rt�net�t �s azt, hogy azonnal kell tegyenek valamit. S�rg�sen…