A lovak botladozva poroszk�ltak a s�t�tben. A csendet csak n�h�ny bagoly huhog�sa �s a f�k lombj�nak zizeg�se t�rte meg. A l�nyok m�lyen aludtak a "h�ts��l�sen" m�g lovagjaik igyekeztek �bren maradni. A sz�nyogok ideges�t�en d�ngtek a lovak �s lovasaik f�l�be. Az �ldozatok pr�b�lt�k elhessegetni �ket, de nem jutottak semmire. Nesztor a t�bbieket egy kicsit lehagyva l�ptetett az utat figyelve. Minden idegsz�l�val a k�rnyezetet k�mlelte, nehogy valami v�ratlan meglepet�s �rje �ket. A lova hirtelen elkezdett pr�szk�lni �s a fej�t r�ngatta. Hi�ba rugdosta az �llatot az nem akart tov�bb menni. Halk s�v�t�s hallatszott majd egy ny�lvessz� �llt a f�ldbe. A l� ugrott egyet mire a f�rfi m�g�tt szuny�k�l� l�ny a f�ldre pottyant. Kate hunyorogva pr�b�lt r�j�nni, hogy mi t�rt�nt amikor tompa puffan�ssal m�g�tte termett valaki �s felr�ntotta a f�ldr�l. P�r pillanat alatt k�rbevett�k a kis csapatot.
-Nem akarunk bajt - mondta higgadtan Nesztor.
-Mit kerestek erre fel�? - l�pett el� egy s�t�t alak a f�k s�r�j�b�l?
-Kik ezek? - k�rdezte �lmosan Susan.
-S�t�t elfek - suttogta halkan Melchior.
-Csak sz�ll�st �s �lelmet szeretn�nk k�rni. �s venn�nk lovakat, ha lehets�ges - mondta Nesztor.
-�s honnan tudjuk, hogy b�zhatunk-e bennetek?
Nesztor lesz�llt a lov�r�l. A k�r�l�tt�k �ll� elfek megfesz�tett�k �jaikat �s a Kate-et fogs�gban tart� fokozott a szor�t�son. Nesztor felemelte a kez�t �s elindult az elfek vezet�je fel�. Az gyanakodva n�zte �t, de engedte odamenni. N�h�ny percig halkan t�rsalogtak. A l�nyok hegyezt�k a f�l�ket, de egy sz�foszl�nyt se hallottak a csevejb�l. Miut�n v�geztek az elfek vez�re intett a kez�vel, mire a t�bbiek leengedt�k �jaikat �s sz�tsz�r�dtak. Kate gyorsan visszarohant a l�hoz �s a nyeregbe kapaszkodott biztos ami biztos alapon. Nesztor is odament a l�hoz, felpattant r�, �s felseg�tette a l�nyt. Az elf f�ttyentett egyet mire egy l� szaladt oda hozz�. K�nnyed�n a h�t�ra ugrott majd h�trasz�lt, hogy k�vess�k. Negyed �r�s z�tyk�l�d�s ut�n el�rt�k a falut. A lovak pat�inak kopog�sa a k�vezett �ton halk visszhangot vert. A f�k lombjai s�r�bbek voltak mint az erd�ben, m�gis halv�ny f�nyek szikr�ztak a magasban. A l�nyok �rtetlen�l n�zt�k azt�n r�j�ttek, hogy a f�nyek a f�kr�l j�nnek. Pontosabban a f�kon l�v� h�zakb�l. D�bbenten egym�sra n�ztek majd megvont�k a v�llukat �s ink�bb az utat figyelt�k.
Nemsok�ra az �len halad� elf meg�llt, leugrott lov�r�l majd elengedte az �llatot. A kis csapat is lek�sz�l�dott a h�tasokr�l. A f�rfi intett nekik, hogy engedj�k el lovaikat. A t�rsas�g vonakodva, de teljes�tette a k�r�st.
-Na �s mivel megy�nk majd tov�bb most, hogy �gy lel�ptek a lovak? - �rdekl�d�tt Rheia.
-Majd visszaj�nnek - felelte cs�ndesen az elf.
-Na persze...
-A nevem Caleb - mutatkozott be az elf. - K�vessetek.
-Mintha eddig nem azt csin�ltuk volna - mondta Kate.
Caleb mindenkinek megmutatta a sz�ll�shely�t. Term�szetesen a f�kon l�v� h�zakban kaptak szob�kat. Egy szob�ba ketten ker�ltek. Rheia Kate-tel, Mira Susannal, Kyan Godric-kal, Melchior Doriannal, Lia meg Nesztorral ker�lt egy szob�ba. Lia �ppens�ggel nem repdesett a boldogs�gt�l, de v�llat vont �s bevonult a szob�ba.
Nesztor egyb�l az egyik �gyhoz siet �s eld�l rajta. Lia egy darabig csak �lt a saj�t �gy�n �s �t n�zte. A f�rfi hamar elaludt. A l�ny m�g egy darabig n�zte, majd a lehet� legcs�ndesebben elhagyta a szob�t. M�lyet szippantott a friss leveg�b�l majd lem�szott a f�r�l �s elindult felfedezni a falut. Esz�be jutott, hogy mennyire ut�lja az �jholdat. Ha nem az lenne akkor m�g l�tna is valamit a s�t�tben. Gondolt egyet �s visszament a szob�ba. �vatosan elcsente Nesztor kardj�t majd �jb�l elt�nt. Ahogy s�t�lt a s�t�tben halk csatazaj �t�tte meg a f�l�t. K�v�ncsis�ga �ltal vez�relve elindult a zaj fel�...

Mira csillog� szemekkel Susant faggatta.
-Na mes�lj! Mi t�rt�nt?!
-Semmi k�l�n�s. S�t�ltunk, n�zt�k a t�nd�reket.
-Ne mondd nekem, hogy semmi nem t�rt�nt. Kiz�rt hogy a t�nd�rek n�zeget�se miatt mosolyogt�l �gy mint egy vadalma! - mondta kaj�nul vigyorogva.
-Nem is mosolyogtam �gy mint egy vadalma... - j�tszotta a s�rt�d�ttet a l�ny. -Na meg ahogy a kisny�l elk�pzeli... Mindketten ragyogtatok. Szerinted melyik a jobb? Ha nem mes�lsz �s �n elk�pzelem a saj�t vari�ci�mat, vagy ha elmondod mi t�rt�nt?
-J�l van, j�l van... Isten ments, hogy bemes�lj magadnak valami k�ptelen t�rt�netet... - mondta nevetve. - V�g�l is csak annyi t�rt�nt, hogy megcs�kolt.
-Tudtam!!! - ki�ltott fel vigyorogva Mira. - Annyira l�tszik, hogy odavagytok egym�s�rt. - A l�ny hirtelen elkomorodott. - Gondolt�l m�r arra, hogy mi lesz akkor, ha hazajutsz? Vagy felt�madsz vagy mit csin�lsz..
-Ne is mondd.. - s�hajtott szomor�an a l�ny. - Ebbe eddig igyekeztem nem belegondolni. Majd akkor kezdek el ezen g�rcs�lni, ha v�lasztanom kell. Egyel�re csak ez az egy �t van.
-Az�rt szerintem k�sz�lj fel r�.
-Tudod mit? Ink�bb aludjunk.. J� �jt.
-J� �jt!

Lia m�r r�g ki�rt a falub�l. Nesztelen�l haladt az egyre hangosod� zaj ir�ny�ba. N�h�ny m�terre t�le egy ny�lvessz� s�v�t�se hallatszott majd egy dobh�rtya szaggat� �v�lt�s. A l�ny a kardot maga el�tt tartva elindult megn�zni, hogy kit�l sz�rmazott az �v�lt�s. Ijedt�ben majdnem eldobta a kardot amikor egy ny�lvessz� sz�guldott el az orra el�tt �s belef�r�dott a mellette l�v� f�ba. m�g t�l se jutott ijeds�g�n amikor valami megragadta a bok�j�n�l �s a f�ldre r�ntotta. A s�t�tben nem l�tta, hogy ki az, de a b�z�s lehelet sejtetni engedte, hogy az egyik �ld�z�je. Er�sen megmarkolta a kardot majd fejbe v�gta vele a r�ms�get. Miut�n nagy nehezen kik�sz�l�dott a s�lyos test al�l.
-Ha j�t akarsz magadnak menj vissza a faluba! - sz�lt egy hang a h�ta m�g�l.
-Tess�k? Ki vagy?
-Menj vissza a faluba. Elint�zz�k �ket.
-De...
-Mondom menj vissza! - sz�lt szigor�an az elf.
A l�ny megvonta a v�ll�t majd visszas�t�lt a sz�ll�shoz. Nem volt kedve bemenni a szob�ba �s aludni. Ink�bb s�t�lgatott fel s al�. Egyszer csak l�pteket hallott a h�ta m�g�l. Gyorsan megfordult. A h�ta m�g�tt Godric �llt. A l�ny r�m�lten h�tr�lni kezdett amikor felt�nt neki, hogy n�z r� a f�rfi. Lia lassan h�tr�lni kezdett. Nem tudta mi lesz. Azt hitte, hogy a f�rfi mindj�rt meg�li. Godric hirtelen meg�llt.
-Ugye nem b�ntottalak? - k�rdezte agg�dva.
Lia �gy n�zett r� mintha bolond lenne. M�g h�tr�lt p�r l�p�st azt�n meg�llap�totta, hogy a vesz�ly elm�lt. Vagy valami olyasmi.
-Valami baj van? - ny�gte ki v�g�l.
-Nem �rdekes... Menj aludni.
-Na v�rjunk csak. Ki vagy te, hogy megmondd mit csin�ljak?
-Kor�n indulunk. F�radt leszel.
-Akkor mondd el, hogy mi volt ez az el�bbi... iz�!
-Semmi... Elm�lt... Menj aludni!
A l�ny dacosan r�n�zett �s nem mozdult. Azt�n l�tta, hogy a f�rfi szinte k�ny�rg� szemekkel n�z r�. Vonakodva, de elindult. Az ajt�b�l m�g visszan�zett. Godric s�hajtott egy nagyot. Kez�be temette arc�t �s pr�b�lt megnyugodni. Lia er�s k�sztet�st �rzett, hogy kifaggassa, de ink�bb elvonult a szob�ba aludni.
Godric mag�r maradt. Teljesen elm�lyedt a gondolataiban. Fegyverek z�rg�s�re eszm�lt fel...