|
Kentaur
2004.12.17. 16:07
A kentaurok szrmazsa
A nemzetsge szerint lapitha Ixin elvette Dit, ioneus lenyt, apst pedig, amikor eljtt a jegyajndkrt, tõrbe csalta. Miutn ugyanis gdrt csinlt hzban, s azt tûzzel tlttte meg, beledobta oda ioneust. Az istenek bosszankodtak emiatt; Zeus viszont, mivel sznta Ixint, s a sajt szentlyben lelte õt, szabadon engedte, a halhatatlansgbl is rszt adva neki. Õ, hiszen fktelen volt, beleszeretett Hrba, miutn megltta. Hra pedig, mivel nem viselte el az õ õrjngst, szlt Zeusnak; amin felbosszankodva Zeus, s minthogy tudni akarta, vajon pontosan ez-e az igazsg, egy felhõt formzott Hrhoz hasonlv, amelyet miutn Ixin megltott, egybevegylt vele, mivel azt hitte, hogy Hra az, s kettõs termszetû gyermeket csinlt, aki egyfelõl az ember, msfelõl a l nmely vonsval rendelkezett, s akitõl a l-kentaurok szrmaznak. Mivel pedig Zeus megharagudott, miutn egy szrnyas kerkhez ktzte Ixint, elbocstotta a levegõbe, mikzben korbcsoltk, s ezt mondogatta: „Tisztelni kell a jtevõket.”
(skholion Euripids: Fnciai nõk 1185-hz. ford.: Uhrman Ivn)
Tudnival pedig, hogy nem kettõs termszetû ember szletett a felhõtõl, mint nmelyek mondjk, hanem valami hegyvidki vadember, aki, mivel a Plionon, a thessaliai hegyen kanckkal vegylt egybe, hozta ltre a l-kentaurok nemzetsgt. Hogy pedig gy van, azt Pindaros is tanstja itt, mikor azt mondja, hogy az ilyen egybevegylsbõl ktalak sereg szrmazott, amely lenti rszeivel anyikhoz, a kanckhoz lett hasonlatos, a fentiekkel pedig apjukhoz, Kentauroshoz. gyhogy ha Kentauros kettõs termszetû lett volna, nem mondotta volna ezt Pindaros.
(skholion Pindaros: Msodik pythi da 78-88-hoz. ford.: Uhrman Ivn)
...rszben pedig ttekintst tartunk a lapithkrl s kentaurokrl. keanos s Tthys gyermekl szletett a mtoszok szerint a folyk nvadinak tbbsge, kzttk Pneios is, akirõl trtnetesen a thessaliai Pneiost elneveztk. Ez pedig, miutn a Kreusnak szltott nimfval egybevegylt, gyermekeil nemzette Hypseust s Stilbt, akivel Apolln, miutn egybevegylt, Lapithst s Kentaurost nemzette...
(Diodros: Trtneti knyvtr IV. 69. 1. ford.: Uhrman Ivn)
Ez pedig [t.i. Ixin – a ford. ], ahogy mondjk, miutn elvllalta, hogy sok jegyajndkot fog adni ioneusnak, nszra lpett ioneus lenyval, Dival, akivel Peirithust nemzette. Aztn Ixin nem adta t a jegyajndkokat az asszonynak, ioneus viszont ezek fejben zlogul vette a kanckat. Ixin pedig elkldetett ioneusrt, hrl adatva, hogy minden tekintetben al fogja vetni magt, s ioneust, amikor megjelent nla, egy tûzzel teli regbe dobta. A trvnyszegs nagysga miatt pedig senki nem akarta a gyilkossgtl megtiszttani. Vgl pedig, miutn a mtosz szerint Zeus ltal tisztult meg, beleszeretett Hrba, s szt mert ejteni arrl, hogy legyenek egytt. Erre Zeus, miutn egy felhõt Hra kpmsv tett, elindtotta, Ixin pedig, miutn egybevegylt a felhõvel, az gynevezett emberi termszetû kentaurokat nemzette. Reglik pedig, hogy Ixint vgl vtkei nagysga miatt Zeus egy kerkre kttte, s miutn bevgezte lett, rkkval a bntetse. Nmelyek pedig azt mondjk, hogy a kentaurokat nimfk neveltk fel a Plionon, miutn pedig frfiv rtek, s nõstny lovakkal vegyltek egybe, az gynevezett kettõs termszetû l-kentaurokat nemzettk; nmelyek viszont azt mondjk, hogy a Felhõtõl s Ixintl szletett kentaurokat azrt neveztk el l-kentauroknak, mert elsõkknt vllalkoztak arra, hogy lovagoljanak, s a mtosz koholmnyai kz soroljk azt, hogy kettõs termszetûek voltak. (u.o. IV. 69. 3-70. 1.)
Ixin beleszeretett Hrba, s meg akarta erõszakolni. Hra szlt Zeusnak, Zeus meg, aki kvncsi volt, hogy valban gy ll-e a dolog, felhõbõl megmintzta Hra hasonmst, s odafektette Ixin mell; mikor pedig Ixin elkezdett hencegni, hogy Hrval hlt, kerkhez ktzte, amelyen a szl azta is a levegõben prgeti. Ilyen bntetssel lakolt Ixin; Felhõ pedig a Kentaurost szlte tõle.
(Kivonat pseudo-Apollodros Bibliothk c. mûvbõl. I. 20. Ford.: Horvth Judit)
|